Szabad megélés. Szabad kifejezés.

Szabad kapcsolódás. Szabad támogatás.

Érzéseid szabad megélése és kifejezése. A közösség támogató ereje. Ítélkezéstől mentes, megtartó támogatás.

Hogy kapcsolódhass önmagadhoz és másokhoz, kompromisszumok nélkül.

Biztonságos tér

Csak akkor lehetünk szabadok, ha biztonságban érezzük magunkat. Nálam a biztonság és a bizalom alapvető értékek. Minden találkozásunk fő célja, hogy olyan környezetben lehess, ahol bátran megnyílhatsz és együttérző megtartásban lehetsz együtt az érzéseiddel.

Megengedő és kíméletes

Teret adunk az érzéseidnek - mindig annyira, amennyire neked viselhető. Semmit sem erőltetünk - a határaid, beleegyezésed és önrendelkezésed prioritás. Szabad nemet is mondani. Érzékenységünk nem zárható ki a gyászunkból, ellenkezőleg: integráns része a folyamatnak. Ha kímélettel, elfogadással és gondoskodással fordulunk érzékenységünk felé, és gyászunkban is tekintetbe vesszük, akkor idővel feltárulhat az erő, amely benne rejlik. Ennek a folyamatnak szeretnék biztonságos teret tartani, elkerülve a túlterhelődést, mégis engedve a megélések természetes áramlását.

Az életbe integrál

Manapság a gyászunk sokszor egy külön sziget az életünkben. Addig gyászolunk, amíg a temetőben vagyunk, vagy az évforduló napján, vagy amikor a gyászkísérőnkkel ülésezünk - azonkívül viszont nem biztos, hogy hozzáférünk. A szabad megélés és kifejezés azt is jelenti, hogy a gyászunk odaférhet a mindennapjainkba, a beszélgetéseinkbe, hogy nem kell száműznünk és elzárnunk magunktól, hanem az életünk organikus részeként éljük.

Elszigeteltség helyett összeköt

Hiszek abban, hogy a gyász oldószere a kapcsolódás. Érzelmeink, belső élményeink szabad megélése és kifejezése, ahogy önmagunkkal kapcsolódunk. És mindezek szabad megosztása, és szabad, elfogadó meghallgatása, ahogy egymással kapcsolódunk. Az érzelmek áramoltatása a kapcsolataink terében csodákra képes.

Testorientált és traumatudatos megközelítés

Az érzelmeink megélése elválaszthatatlan a testérzeteinktől. Testünk az életünk minden fontos lenyomatát hordozza. A testünkben eltárolódott élményekre akkor is figyelemmel vagyunk, amikor a gyásszal foglalkozunk - figyelve a túlterhelődésre is. Igény esetén célzott eszközökkel, gyakorlatokkal külön is foglalkozhatunk ezzel. Illeszkedő gyakorlatokkal, kíméletes, óvatos hozzáállással közelítünk a gyászodhoz, tiszteletben tartva az egyéni szükségleteidet és a határaidat.

Egymás kölcsönös támogatása

A támogató barátságok, közösségek kulcsfontosságúak. Ahol nyíltan kifejezhetem, miben vagyok, mert biztos lehetek abban, hogy elfogadásra talál, bármit mondok.

Egy olyan világról álmodom, ahol a gyász az élet szerves része, stigma, tabu és elszigetelődés nélkül. Ahol szégyenkezés nélkül tudunk segítséget kérni egymástól és támogatni egymást. Ahol biztonságos közegben a gyásztörténeteinket meséljük. Mert a gyász egyik gyógyszere a biztonságos megosztás - a megosztó félnek is, és azoknak is, akik befogadják, és ezáltal e történetek tanúivá válnak.

Gyásztörténeteinken keresztül kapcsolódunk - önmagunkhoz is, és egymáshoz is. Mert gyászolni nemcsak magánügy, hanem közösségi rítus is.